ismét itt. igazából annyira sok dolog történt, hogy mindig azt mondtam magamnak, hogy najó, mostmár tényleg írok aztán már annyi dolog gyűlt fel, hogy kissé lehetetlennek tűnt a dolog. most se hiszem hogy minden beleférne, inkább csak ami elsőre eszembe jut. amúgy most felmerülhetne a jogos kérdés, miért ülök otthon szombat este. a helyzet az, hogy morgan a lakótársam, holnap elmegy 2 hónapra szakmai gyakorlatra brüsszelbe. fizeti a májusi lakbért meg minden, de nem lesz itt. és ma este elvileg nálunk lesz valami búcsúbuli szerűség, most pedig a szomszédlányoknál főznek, de nem bírtam kivárni és ettem. az idő borzalmas, állandóan esik, néha kisüt a nap és volt egykét szép délután amikor lehetett a jardin de luxembourgban vagy a buttes chaumontban üldögélni, tegnap a jardin des plantes-ot fedeztem fel ismét; de összességében nagyon szar idő van.
áprilisban annyi látogatóm volt hogy csak na: először is jött levi, aztán jöttek a francia barátnőim utrechtből, aztán g zsófi a vas utcából, szóval nem igazán unatkoztam, nagyon sok jó programot szerveztünk. külön említést érdemel 2 koncert: az egyiken levivel voltunk egy fleche d'or nevű tök jó helyen, ahol egy vernocia falls nevű jó zenekar játszott, a másikon pedig zsófival a gaité lyrique-ben. ide már ezer éve el szerettem volna menni, elég jó helyen van és egy régi villa, ami fel van újítva és modernizálva, koncertteremmel, kiállítótérrel stb. itt egy keep portland weird nevű fesztivál keretében csak portland (oregoni) bandák játszottak és nagyon jót táncoltunk egy djbeyondadoubt nevű dj szettjére. szóval eza két zenés program már nagyon kellett. majdem kifelejtettem, hogy a könyvtáras véronique-al pedig egy barokk kamarakoncerten voltam egy templomban, az is nagyon kellemes volt. aztán a franciákkal meg egykét idetévedt magyarral kicsit jobban belevetettük magunkat a párizsi kocsmahelyzetbe is, és találtunk sok jót, ami nyilván nem olcsó, de legalább hangulatos. art brut, l'attirail, tape, l'imprivu - hogy csak a legjobbakat említsem, és egy picon nevű ital, ami sör de 25%os, szóval ezek voltak árpilis hónap felfedezettjei. közben sokat votlam még zsófiékkal is (aki mondjuk utazgatott is), kevesebbet a lakótársammal, aki állandóan hazament strassbourgba. ezért is várom most az esti bulit, mert tényleg rég beszéltem vele. legutóbb azt fejtegette, hogy igazából nem érzi annyira jólmagát, nem tudja mit akar, gyakorlatilag megunta párizst, jó lesz neki brüsszel, de igazából szívesen termelne zöldségeket is. mielőtt még alkoholistának tűnnék írok egy kicsit arról is, hogy mit egyebet csináltam a beszélgetésen és sörözésen kívül.
például voltunk az arab intézetben, amelynek fantasztikus tetőterasza van, láttuk egy amerikai képregényrajzoló kiállítását - robert crumb - a mam-ban, ahol szembe jött Jack White és itt egy nagyon izgalmas kortárs mexikói kiállításhoz is szerencsénk volt. tettem a marais-ban egy galéria körútat és megnéztem kb 15 galéria kiállítását, és a sok közepes mellett akadtak kiemelkedő dolgok is. sikerült megnézni a qui branley új kiállítását is, amelyet a káosz urai címre lehetne lefordítani és ahol egymást mellett vannak kiállítva különböző kultúrák káoszistenei, stb kortárs alkotók ehhez kapcsolódó műveivel, nagyon érdekes volt. végre megnyílt a tokyo, egyrészt voltunk a preouverture-on másrészt az intense proximity című fantasztikus és elképesztően nagy kiállításon, amit kétszer láttam eddig de még vissza fogok menni. vettem egy guide-ot 10 euróért, mert nincs semmi szöveg vagy kiírás, de arra magamtól is rájöttem, hogy az egész kiállítás a volt gyarmatok, posztkolonializmus, emigráció kérdése köré csoportosul, tényleg nagyon izgalmas művekkel. persze mindenkit elvittem a pompidouba, 2szer sikerült a pere lachaisbe is mennem 2 héten belül, de hát ezeket a helyeket amúgy nehéz megunni. kétszer mozival is próbálkoztam, elmentem egy fáradt szombat délután a pompidouba megnézni a ghost in the shellt, de nem az eredetit adták, hanem valami későbbi feldolgozást, ennek következtében a fél mozi elhagyta a termet, én maradtam, de semmit nem értettem belőle és el is aludtam....a másik film antonioni napfogyatkozása volt, amit már láttam, és annyira nem is beszélnek benne ugyebár sokat, és hát nagy élmény volt rendes moziban nézni delont és vittit.
kicsit furcsa, hogy már nincs is egy hónap és megyek haza. persze bepánikoltam, hogy egy csomó helyre még nem mentem el, és írtam is egy listát, hogy mit kell még feltétlenül megnéznem. azért ha végiggondolom nem mondhatom, hogy nem csináltam semmit. persze mindig marad valami, ami úgy alakult hogy nem fér bele, de igyekszem ezt a minimumra redukálni. jövő héten megyek utoljára a könyvtárba, ahol mindenki tényleg szuper kedves velem. véronique-al kétszer is találkoztam a könyvtáron kívül, legutóbb pedig beültünk egy tök jó helyre ebédelni páran. van egy új gyakornok lány, akit max 24-nek néztem, kiderült hogy kb 28 éves, könyvtárszakos, zsidónak néz ki de nem az, csak érdeklődik. valamint, hogy nyíregyházán tanított franciát (?!) tehát neki is van valmai köze magyarországhoz. ez votl az első diplomája, és a második akönyvtár. tekintve hogy ő francia, kicsit komolyabb munkákat is kap mint én. jófej amúgy, kicsit beszélgettünk, mi másról mint a politikáról.
hoppá, most abba kell hagynom mert hirtelen mindenki megjelent a lakásunkban és szociálisnak kell lennem.
