szóval itt a blog, utrecht mintájára itt is fejezetek lesznek. a háttér azért könyv, mert ugye egy bibliotheque-ben dolgozom. a címhez pedig az a magyarázat, (hogy miért 3 f) mert 1. a sima franciakapcsolat/frenchconnection foglalt volt és a másik kettő pedig a fleurflora elnevezésű blogcímemből ered (fleurflora.tumblr.com) szóval ezért a 3 f. noha még csak pár napja vagyok itt, elég sok minden történt, megpróbálom röviden összefoglalni.
a repülőút eseménytelensége után, félóra késéssel megérkeztem Párizsba ahol a reptéren lakótársam, Morgan fogadott. most át is ugrom a lényegtelen részeket, a lényeg, hogy a lakás, noha Morgan kicsit szégyenkezett miatta, teljesen rendben van. kicsit hideg volt, de csak azért mert az én szobámat nem fűtötte mióta elment a lakótársa és az ablakok nem szigetelnek valami jól, de le lesznek rövidesen cserélve. valamint az ágy nyikorog borzalmasan, és tényleg mindent hallani az üvegajtó miatt ami a két szobát elválasztja, de mivel látni nem lehet (van függöny) nekem igazából megvan az intimszféra érzetem. a konyha is kicsit low-budget, de vízforraló és mikró és piritóssütő van. viszont a fürdőszoba nagy, kád meg minden, és a melegvízzel sincsenek problémák. azt hiszem Morgannal jól megleszünk, néha dumálgatunk, de nem zavarjuk egyáltalán egymás köreit. de nagyon kedves, próbál segíteni, meg elhívott például ma este a szüleivel vacsorázni, meg holnap moziba a barátaival, szóval igyekszik. bár ettől függetlenül nem tudom rajta kívül hogy lesznek barátaim, de ez mindegy most.
itt az ideje pár szót szólni a munkahelyemről. ugye ez egy szakmai gyakorlat, amit az Alliance Israelite Universelle (röviden ezek után AIU) könyvtárában végzek. hétfő reggel 9re odamentem és találkoztam Jean-Claude-al, aki az egész könvytár vezetője és akivel ezidáig emaileztem. kedves volt viszonylag, főleg franciául beszéltünk, de ha megakadtam, átváltottunk angolra. elmondtam mivel foglalkozom, ő meg hogy miket kell majd csinálni, igyekeznek olyan feladatot adni ami érdekel stb. egyelőre heti 3 félnapban állapodtunk meg, és miután kialakultak a dolgaim jöhetek egész napokra. de magától javasolta, hogy kell idő a saját kutatásomra is, meg ha nem kapok ösztöndíjat akkor meg dolgoznom kell. a kollégák érdekesek. van egy titkárnő szerűsége, aki a mellette levő szobában ül és ő elég kedves, segítőkész. van két csávó, akik furának tűnnek de igazából jófejek ők az alagsorban dolgoznak. ezen kívül van még egy kicsit zizzent nő aki egy mac előtt ül és csinálja a grafikákat, egy szimpi idősebb algériai bácsi aki a fotóanyaggal foglalkozik és egy könyvtáros nő, aki viszont totál bolond szerintem. ja és mégegy fiatalabb nő, aki nem tudom mit csinál, de otthon süt kenyeret és kedves volt. és egy másik hölggyel is talákoztam, aki kicsit a nan goldinra emlékeztet, rá mondta azt a magyar levéltáros nő, aki az egész melót szerezte, hogy szimpi lesz nekem, hát annyira nem, kicsit szigorú, de meglátjuk. ami meglepett, hogy rögtön adtak mindenféle feladatot, amelyek többsége kicsit unalmas és monoton, de legalább vagyok valahol és franciául beszélnek körülöttem. és igyekszem mindenben meglátni a jó dolgokat, például először azt kellett csinálnom az egyik pasassal (Vincent) hogy érkeztek könyvek és ő diktálta a számukat és nekem be kellett írnom excelbe és ezzel elég jól begyakoroltam a francia számolást, ami nem az erősségem. meg még hétfő délután a nan goldinra hasonlító nőnek abban segítettem, hogy bizonyos könyveket kiraktunk a szabad polcra és ezt egy programban átírtuk (aleph a katalógus neve) hogy megváltozott a location-je. szóval ilyesmik. terveznek valami magyarországi zsidókról szóló mini kiállítást is az én közreműködésemmel, nemtom lesz-e belőle valami, meglátjuk. aztán elhívtak ebédelni a közelben lévő kajáldába és kaptam ebédjegyet, ettem tésztát meg sütit, néha meg is szólaltam, főleg ha kérdeztek. amúgy meg igyekeztem koncentrálni és felfogni miről beszélnek, de ha 2 embernél több van a társalgásban, az nekem túl gyors és elvesztem a fonalat. lényegében így telt a hétfőm, kicsit elfáradtam, és hazajöttem és nem csináltam semmi izgalmasat este csak skypeoltam.
tegnap nem, ma viszont ismét bementem du 2re. Jean-Claude ma Rose-hoz, a zakkant könyvtáros nőhöz navigált, hogy mutassa meg, hogy néz ki a kölcsönzés, raktári kérés stb. ezen a hölgyön kívül van egy pakoló srác még, ő szedi elő a könyveket például és szegény elég gátlásosnak tűnik meg folyamatosan zavarban van, ma próbáltam rá barátságosan mosolyogni de nem igazán vette a lapot. ezzel a Rose-al meg az a baj, hogy semmit nem értek abból amit mond, egyrészt mert hadar és hiába kérem meg nem bír lassabban beszélni, másrészt meg egyáltalán nem artikulál, sőt mi több, motyog magában és halkan. tehát nem tudom igazából mit csináltam csak klikkeltem oda ahová mutatta, asszem többnyire könyv kéréseket meg kölcsönzéseket rögzítettem, meg beírtam 2 új beiratkozót. de tényleg, az elején csak álltam, hogy mit kéne most csinálnom mert egyáltalán nem tudja nekem elmondani érthetően amivel foglalkozik. amúgy is totál szétszórtnak tűnik, de persze jó szándékú, meg lelkes volt amikor valamit sikerült gépelési hiba nélkül beírnom. amúg a közönség, aki oda jár elég szimpatikus, csak velük nem nagyon van módom beszélgetni, mert ugyebár olvasnak. sok idős zsidó bácsi jár ide, meg egykét gondolom jewish studiest hallgató srác és hétfőn fiatalabb nők is felbukkantak. aztán a délután másik felét azzal töltöttem, hogy az új könyvekbe ceruzával beírtam a donátor nevét és a dátumot. itt legalább lehet érdekes könyvekre bukkanni. a munkaidő 6ig tart, szóval ma le is léptem akkor és hazajöttem. elvileg ilyenkor vannak esti programok, de ma mégse volt. meg van egymásik helyszínük is, ott van a médiatheque meg ovi és ott szoktak lenni a főbb események, azt is megnézném majd valamikor.
és ami párizst magát illeti, hát azért lényegesen más így, hogy nem rögtön múzeumokba rohangálok meg várost nézni. például a metrón mindig hatalmas tömeg van, az emberek nagyon gyors tempóban gyalogolnak nincs idő ácsorogni, térképet nézni, mert neked jönnek. ezt még kicsit nehezen szokom, például ma is ki kellett hagynom egy metrót, mert nem fértem rá fel. cserébe viszont 2 percenként járnak. hétfő este benéztem a pompidouba felmérni a terepet, lesznek jó kiállítások, meg az a hely mindig megnyugtat. a keddet pedig részben alvással töltöttem, délután pedig elmentem sétálni a maraisba a másik kedvenc helyemre. rögtön láttam négy helyen is hírdetést, hogy eladót keresnek, mondjuk ebből csak egy jöhet szóba, a többi nagyon elegáns bolt volt, ahova motivációs levél is kell meg minden, illetve egy zsidó kajálda. jó volt sétálni egy kicsit, rué pavé, rue des rosiers, rue des archives, rue des francs bourgeois stb, beültem egy kávéra és egy pain au chocolatra aztán kisétáltam a rivolira, a megszokás kedvéért benéztem egy h und m-be, aztán elsétáltam a hotel de ville-ig ami előtt koripálya van, aztán útba ejtettem a notre-dame-ot, majd a shakespeare and co-ba benézve felsétáltam a sorbonnye-clunyhez, st. micheal és st. germain, majd végül haza. ez az egyik kedvenc útvonalam, most is feltöltött. ma láttam egy plakátot, hogy van egy olyan múzeum, hogy Cité national de l'histoire de l'immigration és egy kortárs műveszeti kiállítás van ott, sok jó névvel, kader attia meg mona hatoum, ide is elnézek majd. benéztem még pár moziba is, lesznek jó retrospektívek. ami még jó, hogy két percre tőlünk van egy isteni pékség és egy olcsó szupermarket, ahol mondjuk mindig hatalmas sor van, de tényleg olcsóbb a kaja mint a többi üzletben. ja és tegnap vettem még pár dolgot, hogy otthonosabbá tegyem a szobám meg már kiraktam egykét képeslapot és egy párizs térképet a falra és így már egész jól néz ki. tegnap este pogiéknál vacsiztunk, jó volt, csak sajnos ez a lány, aki az ő jó barátja február végén elutazik sok időre olaszországba. a hét második felét a kapcsolatépítéssel fogom tölteni, találkozom mindenkivel aki itt van. bár tényleg nem tudom hogy lesznek így spontán módon jó barátaim, a könyvtárból tuti nem az biztos, nagyon más ez ilyen szempontból, mint egy sima erasmus, ahol egy nap alatt 10 új embert ismertél meg. na már megint túl sokat írtam, úgyhogy abbhagyom. mindjárt jönnek morgan szülei és megyünk enni. két napja tésztát eszem úgyhogy most jöhet majd valami más.
na sziasztok.
könnyem csordul párizs leírásod olvastán.. nekem is az az egyik kedvenc útvonalam, még pluszban a luxemburgkert, ami még közel van. marais!! úristen, ez rohadtjó, az egész. pogi mit csinál ott? le vagyok maradva. a legviccesebb a néni, aki fura, de legalább otthon süti a kenyerét:) annyira random.
VálaszTörlésannyira random :)) pogi itt volt a barátnőjével és lekésték a gépüket ezért itt ragadtak pár napot pluszban!
VálaszTörléslinkeld be utrechtet is, h legyenek egybe Fló útjai!
VálaszTörléstipik bibliothécaire folie név az, hogy Rose. párizs még mindig hahh.
VálaszTörlés